#081 Bükkös kör kísérlet

Gyászfutás

Régóta tartoztam már magamnak – és nemcsak magamnak – ezzel a futással és ezzel a poszttal. Az átlagosnál személyesebb lesz, de mint első futásom után leírtam, számomra ez az egész futkározás nem annyira sport, mint inkább a terápia egy váratlanul olcsó formája, és sajnos most is a terápia lesz hangsúlyosabb. Az a bizonyos első futás egy évvel ezelőtt a nyári napfordulót megelőző napra esett, és bizony itt volt már az ideje, hogy nagyjából összerakjam a fejemben, hogy mit is sikerült elérni, hová is sikerült eljutni egy év alatt, szó szerint a semmiből.

AZ ELSŐ FUTÁS UTÁN PONT EGY ÉVVEL, az idei nyári napforduló napján volt az édesanyám temetése. Különböző okok miatt, melyeket összefoglalóan életnek nevezünk, egyszerűen nem sikerült illőn, méltón és általam is feldolgozható módon meggyászolnom őt. Igazából a halála utáni hetekben nem tudtam már hova bújni az összefoglalóan életnek nevezett különböző okok elől – ezért lett aztán az, hogy kitaláltam, hogy egy ultrába fogok menekülni. A nagy, magányos futások mindig segítenek: repülsz, pörögsz, űrhajózol befelé, mint egy Lem-kisregényben vagy egy Kubrick-filmben. Minél nagyobb a baj, annál messzebb futunk előle – igen, egy terepultra biztosan segít, hogy egy kicsit kitakarítsam elmém kusza káoszát, méltón elbúcsúzzak halott édesanyámtól egy egykor együtt sokat járt tájon, és nagyjából összerakjam, mit is jelentett nekem az elmúlt egy év, a nyers adatokon, a lefutott ezernégyszáz kilométeren és negyvenötezer méter szintemelkedésen túl. Persze mint minden szép nagy utópia, ez is megomlott egy béna, kicsinyes véletlen, egy rajtaütésszerű bokaficam miatt, de a tanulságot azért sikerült levonni. Bükkös kör kísérlet, 46 kilométernél belebukva.

“#081 Bükkös kör kísérlet” bővebben

#076 Sunset Trail

Akkor fuss, ha jól esik!

Van ez a kissé kincstári, de azért sokat alkalmazott, és elég találó bátorító mondatocska, amellyel az özönvízben szaladgálást nyugtázzák a terepfutók: „Akkor kell futni, amikor jól esik!” Nos, pontosan ezzel a mondattal fogadott minket a vértesi instant terepmaraton, a Sunset Trail céljában az egyik szervező, hogy átadja a finisher érmeket. Ami ezt a mondatot megelőzte: hatórányi folyamatos ázás a kilátástalanul zuhogó esőben, tapicskolás a sárban, és reménytelen küzdelem a telefon csuromvíz kijelzőjével, hogy egyáltalán le tudjuk olvasni a kódokat az ellenőrzőpontokon. Életem egyik legvizesebb negyvenkét kilométere.

“#076 Sunset Trail” bővebben

#050 Runnabe Round

Instant trail a város és a természet határán

Úgy hozta a sors, hogy elkezdtem cikkeket-posztokat írni a terepfutas.hu-ra is. A második írás szép jubileum: felnőtt életem ötvenedik futása. A januári Rókás-kör után ismét egy Budapest-környéki instant trailt teszteltem: a Clark Ádám térről induló, és a Citadellán, Normafán, János-hegyen, Hárs-hegyen, Hármashatár-hegyen át ugyanoda visszatérő Runnabe Roundot.

Ha minden jóslatom így jönne be, már rég nem futnék, hanem izmos szolgák cipelnének körbe az általam választott útvonalon. Alig egy hónapja, a Rókás kör tesztje után írtam meg, hogy 2019. az instant trailek éve lesz, és tessék: már most, mindössze másfél hónappal az évkezdés után már már több ilyen indult, mint tavaly egész évben. A Rókás kör mellett az Ökofutás is belengetett két új – börzsönyi – trailt, pár nappal később nyilvánosan is meghirdették a tihanyi virtuálfutásokat, és a Runnabe közösségi futókör is kitalált egyet Runnabe Round néven. Közben az egyik legkönnyebben, laikusok számára is kezelhető trackgyártó platform, a Geogo is bejelentette, hogy az év közepére teljesen újraírják az alkalmazást, amivel aztán tényleg percek alatt lehet instant trailt varázsolni.

Folytatás a terepfutas.hu oldalon

“#050 Runnabe Round” bővebben

#42 Rókás kör | 2019.01.12.

Egy új instant trail tesztje

 Úgy hozta a sors, hogy elkezdtem cikkeket-posztokat írni a terepfutas.hu-ra is. Az első írás egy frissen indult pilisi instant trail, a Rókás kör teszteléséről szól. Nagy megtiszteltetés, hogy én lehettem a Rókás kör első sikeres teljesítője.

Ha tippelnem kellene, hogy a magyar természetjárásban és terepfutásban mi volt az utóbbi öt-tíz év legfontosabb jelensége, akkor a kéktúra megújulása mellett az instant túrák-trailek gyors elterjedését mondanám. Persze a kettő szorosan összefügg, hiszen mi más lenne a kéktúra is, mint egy óriási instant trail, nem véletlenül lesz 2019 egyik legizgalmasabb kalandja Gyurkó Péter Kék Álma.

Folytatás a Terepfutás.hu oldalon

“#42 Rókás kör | 2019.01.12.” bővebben

#017 Szénás kör | 2018.09.21.

Először harminc fölött

Indulótársaimmal számtalanszor elhatároztuk már, hogy elmegyünk valami közös edzőfutásra a Panoráma trail előtt, de valahogy sosem sikerült összehozni. Hetek óta tervezzük ezt a Szénás körös próbafutást, hogy felmérjük, nagyjából mire is vagyunk képesek. Erre persze elsősorban nekem lett vona szükségem, hiszen nekem lesz ez életem első terepmaratonja. Futótársaim kipróbált szaladgálók, több csapat-Ultrabalatonnal, maratonnal, szarvasűzővel, meg ki tudja, miféle versenyekkel, több évtizedes futómúlttal. De igazából csak azért írom le, hogy hetek óta készülünk, hogy világosan kiderüljön: mi nem ám csak Tenczer Gábor frissen megjelent Index-cikkének hatására mentünk rá divatból! Mi már régóta a Szénás körben gondolkodunk, mert true, early adopter trailes arcok vagyunk, nem ám amolyan mainstream kései követők, de nem ám! Bizonyítékul annyit tudok felhozni, hogy már augusztus 17-én, alig több mint két hónappal a Szénás kör megnyitása után regisztráltam a futásra, sajnos csak egy hónappal később sikerült összehozni.

“#017 Szénás kör | 2018.09.21.” bővebben