#234 Téli Tihany Trail 15k+10k

Az emberarcú Balatonizmus

Harmadszor járok a Téli Tihany trailen, ezen a varázslatos útvonalon vezető, csodaszép és különleges terepfutóversenyen. Idén ugyan instant trail-re redukálódtak a korábbi egyedi, családias hangulatú összejövetelek, de a Tihany trail bárhogyan teljesítve is páratlan élmény. Napfényes, endorfinfelhős örömfutás a Balaton fölötti csipkés gerincen és a tihanyi kultúrtájon.

“#234 Téli Tihany Trail 15k+10k” bővebben

#232 Peaks of Vértes

Ködös kihívás

Már régóta írok alkalmi cikkeket a terepfutas.hu-ra is. Ezúttal az általuk létrehozott Peaks of Vértes került sorra: negyedszáz kilométer vidám bóklászás fájó talppal, sárverte utakon és csodás mini-sasbérceken.

Ez már a negyedik. Mármint a negyedik a a Terepfutás.hu Peaks-sorozatából. A Mátrát valahogy kihagytam, de a Pilis meg a Budai felkészített arra, hogy mi vár a Vértesben. Már-már tájfutásba hajló (a tájfutás ugye itt nem azt jelenti, hogy tájban fut az ember, hanem hogy tájékozódnia kell futás közben), órakijelzőn folyton tracket bámuló, úttalan utakon átgázoló, rudlifelverős, avarban megbúvó csúcskövek után kajtatós, meglepetésekkel teli terepfutás.

Folytatás a terepfutas.hu oldalon

#221 Peaks of Pilis

Skyrun-szerű örömfutás

Jó ideje írok alkalmi cikkeket a terepfutas.hu-ra is. Legfrissebb instant kihívásuk, a Peaks of Pilis első teljesítőjeként, majdhogynem tesztfutójaként írhattam az első beszámolót erről a csodás útról.

Négy csúcs, a Pilis és a Visegrádi-hegység több száz csúcsából kiválasztva. Egymáshoz viszonylag közel, de azért ahhoz elég messze, hogy egy „hétvégi hosszút” fel lehessen fűzni rájuk. Mindegyik „valami ismert” közvetlen közelében van, de önmagában egyik sem ismert. A Pilis és a Visegrádi-hegység új arca: nagyjából ez a Peaks of Pilis, a terepfutas.hu új, december végéig teljesíthető kihívása. És annyit elmondhatok: végtelenül szórakoztató.

Folytatás a terepfutás.hu oldalon

#127 Mókus Kör

Új instant trail a Budai-hegységben

Tulajdonképpen ezt az egészet már lehetetlen követni. Kicsit úgy érzem, magam, mint amikor a szüleimmel először szédültem be a szép emlékű Shopping City Südbe (most utánanéztem, és megvan még, hihetetlen!), és csak kapkodtam a fejem a nyugati kapitalisták ezer csillámló trükkjén. Hát most is ilyesmi van terepfutás- és instant trail-fronton, mire az ember észbe kap, hogy megnyílt a Villámkör, a Turul Trail vagy az Írott Kör, már itt is a következő: jelen esetben a Mókus Kör. Nincs annyi hétvége, nincs az az edzésterv, nincs az a time management, amelybe beférne ennyi új középtávú 20-30 kilométeres futás. Főleg úgy, hogy még a régebbiekkel (érted, régebbiek, tehát három hónapnál idősebbek) is adós vagyok, tulajdonképpen a Bükkös Kört sem sikerült teljesíteni, és csak vágyakozom, hogy egyszer majd lesz időm egy Bükk 900-ra vagy Vérkörre. A Mókus Kört is csak úgy sikerült bezsúfolni sűrű életembe, hogy reggel nyolcig be kellett fejeznem – de hát épp ez mutatja az instant traileknek a klasszikus versenyekkel szembeni óriási előnyét: akkor indulsz, amikor akarsz, meg persze amikor belefér.

“#127 Mókus Kör” bővebben

#018 Panorámafutás Zebegény | 2018.09.22.

Lazázás a Dunakanyarban

Életem tizennyolcadik futását egy keményen megtolt hétvégére időzítettem. Tegnap Szénás kör, ma egy zebegényi huszonöt – két nap alatt 56 kilométer. Kezd ez a futás nagyon durván beütni, és ami a legérdekesebb, a végső érzés nem a pusztulat vagy a minekez, hanem az igen jóleső, lelazult elégedettség. Terep helyett ezúttal aszfalt, szintek helyett békés síkfutás a Duna mellett, de csodás tájban, a változatosság gyönyörködtet. Ez volt a Panorámafutás Zebegény.

“#018 Panorámafutás Zebegény | 2018.09.22.” bővebben