#127 Mókus Kör

Új instant trail a Budai-hegységben

Tulajdonképpen ezt az egészet már lehetetlen követni. Kicsit úgy érzem, magam, mint amikor a szüleimmel először szédültem be a szép emlékű Shopping City Südbe (most utánanéztem, és megvan még, hihetetlen!), és csak kapkodtam a fejem a nyugati kapitalisták ezer csillámló trükkjén. Hát most is ilyesmi van terepfutás- és instant trail-fronton, mire az ember észbe kap, hogy megnyílt a Villámkör, a Turul Trail vagy az Írott Kör, már itt is a következő: jelen esetben a Mókus Kör. Nincs annyi hétvége, nincs az az edzésterv, nincs az a time management, amelybe beférne ennyi új középtávú 20-30 kilométeres futás. Főleg úgy, hogy még a régebbiekkel (érted, régebbiek, tehát három hónapnál idősebbek) is adós vagyok, tulajdonképpen a Bükkös Kört sem sikerült teljesíteni, és csak vágyakozom, hogy egyszer majd lesz időm egy Bükk 900-ra vagy Vérkörre. A Mókus Kört is csak úgy sikerült bezsúfolni sűrű életembe, hogy reggel nyolcig be kellett fejeznem – de hát épp ez mutatja az instant traileknek a klasszikus versenyekkel szembeni óriási előnyét: akkor indulsz, amikor akarsz, meg persze amikor belefér.

“#127 Mókus Kör” bővebben

#018 Panorámafutás Zebegény | 2018.09.22.

Lazázás a Dunakanyarban

Életem tizennyolcadik futását egy keményen megtolt hétvégére időzítettem. Tegnap Szénás kör, ma egy zebegényi huszonöt – két nap alatt 56 kilométer. Kezd ez a futás nagyon durván beütni, és ami a legérdekesebb, a végső érzés nem a pusztulat vagy a minekez, hanem az igen jóleső, lelazult elégedettség. Terep helyett ezúttal aszfalt, szintek helyett békés síkfutás a Duna mellett, de csodás tájban, a változatosság gyönyörködtet. Ez volt a Panorámafutás Zebegény.

“#018 Panorámafutás Zebegény | 2018.09.22.” bővebben