Valami szép futással akartuk megünnepelni az év utolsó napjait. Roland barátommal tavasszal együtt futottuk a Sunset Trailt – most is Nyugat-Magyarországra vetettük tekintetünk, de a Vértes helyett ezúttal a Gerecse volt a célpont. A Turul trail, ez a friss instant kör szeptemberben nyílt, azóta alig háromszázan teljesítették. Nosza, álljunk be mi is a spártaiak közé, gondoltuk, irány Tatabánya! Mert a Turul trail, amint azt neve is mutatja, Tatabányáról indul, egészen pontosan a turul szobor talapzatától. Elegáns félmaraton a Gerecsében, jókora meglepetésekkel.
A Turul trail
Szóval a Turul trail instant körként alig három hónapja indult, de az azért látszott, hogy létrehozói, a tatai terepfutók elégge kigyakorolták már a terepet. Az elmúlt három hónap alatt kisebb kultusz alakult köré, és komoly terepfutó-királyok vetették rá magukat a prédára.
Igazság szerint csalogató is a Turul trail – egyben marha csalóka is. Szinte méterre pontosan félmaratoni táv, valamivel több mint 21 kilométer. Hatszázötven méter szintet ígérnek a szervezők, de ebben az a vicces (egyben csalóka), hogy az első 15 kilométert jóformán síkfutó tempóban le lehet nyomni. Aztán jönnek a bajok – amint azt a korábbi beszámolókból már jól tudtuk.

Nekem – kirándulásaim okán – volt némi elképzelésem az útvonalról, és a térképen is láttam, hogy track lankásan kerülgeti ki a húzósabb emelkedőket. Gyorsan letoljuk ezt, bújt ki belőlünk az önteltség, amikor leparkoltunk a turul talapzata mellett. Szikrázó napsütés, csodás, szinte őszies december végi időjárás, éppen kellemesen hűvös futóhideg. Csak a reggel még befagyott pocsolyák fantasztikus jégrajzolatai árulkodtak arról, hogy éjjel fagyott.

Minden rossz, ha a vége rossz
Egyszóval remek tempóban vetettük bele magunkat a Dél-Gerecse finom domboldalaiba. A track jellegzetessége, hogy eleve magasról, a turul emlékműtől indul, tehát a hasonló instant futásokkal (például a Szénás körrel) ellentétben nem egy derekas emelkedővel kezdődik, hanem gyors szintezéssel, aztán végtelen lejtővel.
Egyetlen dolog lassított minket: a Turul trail nem a QR-kód beolvasós instantok közé tartozik, hanem saját applikációja van. Ezt le kell tölteni a telefonra és úgy beolvasgatni a pontokat, de Koldusszálláson például lehetetlen volt térerőt találni. Itt jó sokat eltököltünk, amíg valahogy beolvastuk a pontot, de aztán boldogan rohantunk kedvenc országos kékemen, a csodálatos Pes-kő, az ország egyik legszebb természeti tüneménye alatt.
Sajnos a Pes-kő vakítóan fehér mészkőteraszai kimaradtak a Turul trail útvonalából, de legalább annál gyorsabbna lehet rohanni. Keresztül Vértestolnán, aztán élesen vissza a Szénás-hegy masszív keleti letörése alatt, egészen addig, amíg…
No igen, az az addig-amíg! Itt, a tizenötödik kilométernél kezdődik az igazi turultrailes durvulás. Két nagy tüske vár itt az egyszeri terepfutóra, valahogy úgy, ahogy az Ultra Trail Hungaryn is (bár annyira azért nem durva a cucc.) Felfelé, a Kappan-bükk oldalában már kezded elengedni a két órán belüli teljesítést, aztán a vadregényesen csodálatos Vaskapu völgye után jön az igazi meglepetés.

A Csúcsos-hegy tüdőlövés-szerű kaptatóján már a két és negyed órás teljesítéstől is búcsúzol. Aztán megérkezel a csodálatos Ranzinger Vince-kilátóhoz, és elengeded a két és fél órás teljesítést is, mert hát ebbe a kilátóba fel kell menni, de ha felmész, azt nem úszod meg 15 perc alatt.
Mindenesetre nagyon ízetlen tréfa a tatai természetjáróktól, hogy a hatszázötven méter szintből ötszázötven az utosó hat kilométerbe sűrűsödik bele. Ők biztos remekül szórakoznak, a teljesítők számára meg inkább kijózanító: minket legalábbis határozottan ráébresztett korlátainkra.
Éremátvétel postaládából
Mindettől függetlenül – pontosabban hát éppen ezekért – a Turul trail rohadt jó móka, és nagyon nagy élvezet teljesíteni. És még hátra van a legviccesebb rész: az éremátvétel.
A Turul trailben az is mókás, ahogy elegyíti magában a digitális tömegkommunikáció csúcstechnológáját a totál kézműves barkácsfílinggel. A sikeres teljesítés pillanatában ugyanis mindenki kap egy megerősítő emailt, benne egy háromjegyű kóddal. Ez a kód azonban nem a teljesítésed kódja, vagy valami Mátrix-bonyolultságú digitális ravaszság, ó nem!
Ez egy postaláda számzárjának a kódja. Segítségével kinyitod a postaládát, amely egyébként lent van valahol Alsógallán, jó pár kilométerre a céltól, tehát érdemes autóval menni, akik vonattal oldják meg az utazást, számítsanak egy jókora kerülőre. Szóval kinyitod a becsületkassza-szerű postaládát, a belezsúfolt sok-sok érem közül kiveszel egyet, a postaládát visszazárod, és hopp, máris boldog tulajdonosa lehetsz egy teljesítésért járó éremnek! Zseniális.
