#023 Balboa próbálkozás

A jótékonyság járvány

A Hármashatár-hegy a Hárs-hegyről

Öt nap alatt sikerült elérni a kitűzött célt és összegyűjteni 150 ezer forintot a Bátor Tábornak. Egy héttel a kampány indulása után már több mint 200 ezer forintot adtak össze közeli és távoli ismerőseim, barátaim, kollégáim – és teljesen ismeretlenek is. Mielőtt nyilvánosan is megköszönöm (nekik négyszemközt vagy levélben már megtettem), gyorsan megosztom személyes történetemet és levonom a tanulságot: a jótékonyság járvány.

Pontosan három héttel ezelőtt, szeptember 22-én indultam el életem második futóversenyén, a zebegényi Panorámafutáson. A rajt előtt feltűnt nekem a tömegben egy lila pólós ember, a pólóján felirat: Élménykülönítmény. Többet szinte nem is láttam a lila pólós embert, aki a rajt után rögtön elképesztő tempót vett fel, elhúzott és számomra felfoghatatlan idővel korosztályos második lett a 25 kilométeren. Viszont az eredményhirdetésnél megint ott volt a lila póló, úgyhogy rögvest ki is gugliztam, hogy mi ez: a Bátor Tábor jótékony sportolóinak pólója.

Akkor és ott már élt a nevezésem az október 20-i Panoráma Trailre, a zebegényi verseny tulajdonképpen az „edzésterv” (nevezzük nagy jóindulattal így azt a kaotikus aktivitáshalmot, amit pár hónap alatt a lábamba gyűrtem) része volt.

Akkor és ott eszembe jutott, ha már vénségemre futkározásra adtam a fejemet, akkor nagyon jó lenne, ha ez az egyéni hobbi egy társadalmilag hasznos és fontos ügyet szolgálhatna. Pár nappal később regisztráltam az Élménykülönítmény honlapján, pár nappal később élesítették az oldalamat, és október 3-án este elkezdtem szívhez szóló leveleket küldözgetni. Ma hajnalban már a frissen beszerzett lila pólóban futottam hárshegyi körömet.

Első futás Élménykülönítmény pólóban
Első futás Élménykülönítmény pólóban

Pontosan öt nap alatt sikerült elérni, sőt meghaladni a kitűzött célt, és összegyűjteni 150 ezer forintot. Egy héttel a kampány indulása után már több mint 200 ezer forintot adtak össze közeli és távoli ismerőseim, barátaim, kollégáim – és teljesen ismeretlenek is. Hihetetlenül motiváló, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen sokan megmozdultak a hívó szóra, és ilyen nyílt szívvel támogatták az ügyet. És ami a legfontosabb, ahogy az adakozók egyike fogalmazott: „Nem kis dolog, hogy vannak barátaid, akik hajlandóak összedobni bármekkora összeget, bármilyen ügyre manapság.” Ha a barát szó helyenként túlzás is, hiszen a támogatók közül jó párral akár évekkel ezelőtt találkoztam utoljára – másokkal viszont szinte minden nap -, de tényleg fantasztikus a megnyilvánult segítőkészség.

Az Élménykülönítményesek közül hárman választottuk jótékonysági futásra a Panoráma Trailt. Hármunk futására, így a Bátor Tábor tevékenységére közel nyolcvan ember több mint 400 ezer forintot adott. Valami ilyesmire gondolok, amikor azt írom, hogy a jótékonyság járvány. Köszönöm, a Bátor Táboros beteg gyerekek nevében is mindenkinek, aki adott, aki továbbküldte a kérést, aki bátorító választ küldött. A pénzetek biztosan jó helyre kerül, nekem meg elmondhatatlanul hatalmas motivációt jelent majd a zempléni erdőben nyílt szívű adakozókedvetek. Köszönöm.

A nagy adakozáshoz és elhivatottsághoz képest eltörpül az a tény, hogy elindultam egy Balboa-körre, de mire a Szépjuhásznéhoz értem, már nem láttam a bal térdembe nyillaló fájdalomtól. Jövő hétvégén verseny, de egyelőre fogalmam sincs, hogyan fogok lefutni akár tíz kilométert is.

Relive ‘Morning Run’

Olvass többet

“#023 Balboa próbálkozás” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Visszajelzés: #086 SUHANJ! 6 | Kiazmus

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük