#195-198 Ultrabalaton | 2020.10.03-04.

Kétharmad ironman, megyefocitól szupercelláig

Agyvelőm: tó. Hasznos, komoly.
Hullámzik déltől hajnalig
(Nemes Nagy Ágnes: A szörny)

Egy tavaszról őszre tolt balatoni váltóverseny. Ötfős csapat, kétszázhúsz kilométer, huszonegy órás teljesítés, fejenként 42 kilométer futás és 180 kilométer kerékpározás. Életem második Ultrabalatonja (az elsőről szép hosszú beszámoló itt) legalább annyi tanulsággal szolgált, mint az első. Ezek közül a legfontosabb, hogy Fonyód és Fűzfő között mindig esik. A második legfontosabb, hogy a végén mindig kisüt a nap.

“#195-198 Ultrabalaton | 2020.10.03-04.” bővebben

#033 Tanúhegyek nyomában | 2018.11.24.

Terepmaraton csodatájon

Ez a vidék élő alak. Vize, napfénye, viharja, lakóinak járása-kelése, patakjainak mozgása, tele, nyara, virága, illata, madarai, éjjele, nappala s örökké változó színpompája egy szempillantásig se hagyják mozgás nélkül, elevenség nélkül.
(Eötvös Károly: Balatoni utazás)

Mindig mennek ezek a viták, hogy mi teszi a magyart, meg hogy mi a nemzeti minimum, meg hogy mi a honismeret. Nos, a dolog nagyon egyszerű: minden egészséges, igaz magyar embernek egyszer terepmaratont kell futnia a Balaton-felvidéken.

“#033 Tanúhegyek nyomában | 2018.11.24.” bővebben