#241 Peaks of Gerecse

27 kilométer sasbércek és mészkőplatók között

Már régóta írok alkalmi cikkeket a terepfutas.hu-ra is. Ezúttal az általuk létrehozott Peaks of Gerecse került sorra: 27 kilométer sasbércek és mészkőplatók között.

A Peaks of Hungary sorozat arra is jó, hogy rájöjjünk: milyen sokban különböznek egymástól a magyarországi középhegységek. Persze, azt eddig is tudtuk, hogy különböznek, az egykori vulkánból lepusztult, a sötétlő völgyekkel zegzugossá varázsolt Börzsöny, a kakukkfűillatú, mészkőgyepes Pilis, a lágyan hullámzó, erdészeti utakkal és „pusztákkal” tagolt Vértes és így tovább… De így, egymás után, havonta egy másik hegység, csörtetős átvágások az úttalan utakon, a jelzések által elkerült, eldugott meglepetések ‒ szóval így valahogy sokkal jobban kidomborodnak a különbségek. Ezúttal a Gerecse, legalábbis a hegység déli része mutatta meg, hogy milyen is valójában.

Folytatás a terepfutas.hu oldalon

#076 Sunset Trail

Akkor fuss, ha jól esik!

Van ez a kissé kincstári, de azért sokat alkalmazott, és elég találó bátorító mondatocska, amellyel az özönvízben szaladgálást nyugtázzák a terepfutók: „Akkor kell futni, amikor jól esik!” Nos, pontosan ezzel a mondattal fogadott minket a vértesi instant terepmaraton, a Sunset Trail céljában az egyik szervező, hogy átadja a finisher érmeket. Ami ezt a mondatot megelőzte: hatórányi folyamatos ázás a kilátástalanul zuhogó esőben, tapicskolás a sárban, és reménytelen küzdelem a telefon csuromvíz kijelzőjével, hogy egyáltalán le tudjuk olvasni a kódokat az ellenőrzőpontokon. Életem egyik legvizesebb negyvenkét kilométere.

“#076 Sunset Trail” bővebben